Szigetvár

Polgármester: Kolovics János
Polgármesteri hivatal címe: 7900 Szigetvár, Zrínyi tér 1.

Lakosság száma (2010. jan. 1.): 11 100 fő.

Honlap: www.szigetvar.hu

Az Almás-patak árterületének ez a része évezredek óta lakott, mindenkor fontos út haladt át a vizenyős területen, s vagy a patak szigetén, vagy a mocsaras övezet szélén telepedtek meg elődeink. A kutatók a keltákat leigázó rómaiak Limosa nevű települését sejtik a környéken. A honfoglalás korában Botond törzse élt errefelé. Egyes kutatók szerint a városias település kialakulása szerzetesrendi szervező tevékenységnek is köszönhető. A XV. századra már a középkori fogalmaknak megfelelő várossá alakult, melyet biztonságot nyújtó védőművekkel erősítettek meg, és vízzel öveztek. A település múltjának alakulása szorosan összefügg a vár történetével.

A mai vár területét, a várostól északra fekvő szigetet egy kisnemesi család birtokolhatta, amelynek első ismert tagját, Szigeti Anthimiust vélik a vár alapítójának. Egyik utóda a XV. század első harmadában háromemeletes téglatornyot építtetett, amely a lovagvár magjául szolgált. E torony alapját régészeti kutatás tárta fel a mai vár északnyugati bástyájában. A tornyot körös-körül megerősítették, kelet felé L alakban bővítve a területet. Ezt a várrészt a középső várat, csak palánkfal választotta el a hajdani lovagvártól (belső vár). 1473-ban a Gara család, majd az enyigi Török család birtokában volt a környék.

A mohácsi csata (1526) után mind a várat, mind a várost megerősítették. Elmés vízszabályozással a tóvá duzzasztott Almás-patakkal vették körül a szigeteket. Ekkoriban állta ki első ostromát Szigetvár. A kettős királyság idején Szapolyai János hadai török segítséggel támadtak rá, de Török Bálint vitézül védekezett. Később átpártolva János királyhoz 1541-ben esett török fogságba Buda ostromakor. Támasz nélkül álló özvegye átadta a várat Habsburg Ferdinándnak. Így lett Szigetvár királyi birtok. Az uralkodó felismerve a vár jelentőségét állandó őrséggel látta el. Nevezetes kapitányok védték az ismétlődő török ostrommal szemben; Kerecsényi László 1554-ben, Horváth Stancsics Márk 1556-ban verte vissza a támadó ellent. Az utóbbi mind a várat, mind a várost védő bástyákat korszerűekké építtette át olasz hadmérnökökkel, s az ő elgondolásai alapján épült a várostól délre fel az "újváros". Zrínyi Miklós, horvát bán és dunántúli főkapitány 1561-ben lett Szigetvár védelmének irányítója. A vár 1566-os elfoglalása után, a törökök építették fel a ma is látható formájában, eltakarítva a középkori, három részből álló erődítmény romjait. A város magyar lakosságát elhurcolták vagy elűzték, s török és bosnyák családok szolgálták ki a hamarosan 700 fő fölé emelkedő török várkatonaságot.

A török terjeszkedésével Szigetvárnak egyre nagyobb katonai és közigazgatási szerep jutott. A mai Baranya megye területén itt tartott legtovább a török uralom, s 1689 februárjában is csak a várvédők kiéheztetésével és szabad elvonulásuk árán foglalták el Vecchi ezredes csapatai.
Az elkövetkezendő években komoly erődítési munkálatok folytak, többek között az északi oldal kazamatáinak kiépítésével. A megváltozott haditechnika miatt a XVIII. század közepére Szigetvár elvesztette hadászati fontosságát. Mária Terézia eladta a várost, a lakosságot jobbágysorba juttatva. A vár is földesúri kézbe került, birtokosai között volt Szily Ádám, Tolnai Festetich Lajos, a Wenckheim és az Andrássy család.

A XIX. század végén a Pécs-Barcs vasútvonal megépítése után a város bekapcsolódhatott az ország vérkeringésébe. Megalakultak a nagyüzemei: 1881-ben a gőzmalom, 1884-ben a cipőgyár, 1937-ben a konzervgyár. Az évszázados fejlődésnek köszönhetően az egykori hősi helytállás 400. évfordulóján, 1966-ban Szigetvár megkapta a városi rangot.

A városban 1 bölcsőde, 3 óvoda, 2 általános iskola, 1 középiskola (gimnázium, szakközépiskola, szakiskola), és 1 művészetoktatási intézmény működik. A tagintézmények (a művészetoktatási intézmény kivételével) többcélú, közös igazgatású intézmény részeként szigetvári székhellyel folytatják  tevékenységüket. Az többcélú intézmény neve: Dél-Zselic Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde. Az intézmény fenntartója a Szigetvár - Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás.
A Weiner Leó Alapfokú Művészetoktatási Intézmény fenntartója a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése.

Dél-Zselic Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde:  7900 Szigetvár, Rákóczi u. 18.; főigazgató: Kovácsevicsné Tóth Marianna

• Szigetvári Bölcsőde: 7900 Szigetvár, Szent István ltp. 6.; bölcsődevezető: Géczi Péterné
• Zöldmanó Óvoda: 7900, Szigetvár, Szent István ltp. 6.; óvodavezető: Jägerné Göbl Judit
• Napsugár Óvoda: 7900, Szigetvár, Széchenyi u. 61.; óvodavezető: Hegedüs Jolán, Rizinger Ilona
• Micimackó Óvoda: 7900, Szigetvár, Dózsa György u. 11.; óvodavezető: Lakics Rudolfné
• Istvánffy Miklós Általános Iskola: 7900 Szigetvár, Szent István ltp. 2.; igazgató: Balla Magdolna,
• Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskola: 7900 Szigetvár, Rákóczi u. 9-13.; igazgató: Bosztonics József
• Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola: 7900 Szigetvár, Rákóczi u. 18.;           igazgató: Dr. Szabó Attila.

Baranya Megyei Önkormányzat II. Béla Középiskola Weiner Leó Alapfokú Művészetoktatási Tagintézménye: 7900 Szigetvár, Zárda u. 2.; igazgató: Deichler András

A házi segítségnyújtás, a szociális étkeztetés ellátója a SZOCEG Non-Profit Kft. .
Intézményvezető: Vasvári Ibolya
Intézmény címe: 7900 Szigetvár, József Attila u. 69-71.

Az intézmény szervezeti egységei:

• Ápoló Otthon,
• Otthonház,
• Idősek Klubja,
• Hajléktalanok Átmeneti Szállása,
• Családok Átmeneti Otthona,
• Nappali Melegedő,
• Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat.

Szigetvár és a kistérség községei tekintetében az egészségügyi ellátást a SzigetvárMed Nonprofit Kft. biztosítja.
Ügyvezető: Dr. Berecz János
Cím: 7900 Szigetvár, Szent István ltp. 7.

A település látnivalói:

• Szili-ház,
• Zrínyi-szobor,
• Országalma-szökőkút,
• Juranics-szobor,
• 48-as emlékmű,
• Török-ház,
• Kapoli-szobor,
• Ferences templom,
• Zsolnay-kút,
• Rókus-templom,
• Rókus-szobor,
• Világháborús emlékművek,
• 56-os emlékmű,
• Horváth Márk-szobor,
• Oroszlán-szobor,
• Sóház,
• Tinódi emlékmű,
• Millenniumi emlékmű,
• Vár,
• Dzsámi,
• Andrássy-kastély,
• Zrínyi lovas szobor,
• Zrínyi Miklós szobra,
• Istvánffy-szobor,
• Hősök emlékkeresztje,
• Adria tengerének sirénája,
• Református templom.